Fogsor típusok - breadcrumb image

Kivehető fogpótlások lehetőségei az időskorúak szájállapotának figyelembevételével.

Magyarországon a nem megfelelő szájhigiénia, illetve a rendszeres fogászati szűrés elhanyagolása következtében a felnőtt lakosság fogazatának az állapota sok esetben részleges fogpótlást tesz szükségessé.

Kivehető fogpótlásról – amit a köznyelv egyszerűen csak protézisnek nevez – akkor beszélünk, ha az elkészült fogművet a páciens saját maga ki tudja venni, és vissza tudja helyezni mindenféle külső segítség nélkül.

A kivehető fogsorok a modern fogászati anyagoknak és eljárásoknak köszönhetően ma már esztétikusak, és a higiénia, valamint a könnyű tisztíthatóság is az egyértelmű előnyök között említhető velük kapcsolatban. Kivehető fogpótlásnak nevezzük azt a pótlást, amely a maradandó fogakhoz, és / vagy a nyálkahártya csontalapzatához oldható módon rögzül. A kivehető lemezes fogpótlás a szájban még helyet foglaló fogak függvényében lehet részleges, vagy teljes.

Teljes kivehető lemezes pótlás fogatlan szájba kerül. Rögzítettségét tekintve a felső állcsont, anatómiai viszonyai, valamint a szájpadlás szívó hatása kedvezőbb feltételeket teremt a helyben tartásra. Alsó fogsor esetén viszont a gyakran kedvezőtlen anatómiai viszonyok miatt a stabil fogsor készítése nehézségekbe ütközhet. 
Viselési idő szempontjából megkülönböztetjük a végleges és az ideiglenes fogsort. Ideiglenes fogsor alatt a végleges fogpótlás elkészültéig viselt fogsort nevezzük, amelynek számos előnye ismert: gyorsítja és lerövidíti a megszokási időt, emellett pedig esztétikailag is kedvező. 

A kivehető fogsorokat három fő csoportra oszthatjuk:

1.) Teljes kivehető fogpótlások:

A teljes lemezes fogpótlás részei az alaplemez, a műíny és a fogak. Ezeket az alkotórészeket együttesen felépítménynek is nevezzük. 

 

2.) Részleges kivehető fogpótlások:

Azokban az esetekben amikor a paciensnek vannak természetes fogai, de a megmaradt fogak száma vagy fogíven belüli eloszlása nem teszi lehetővé a híd elvei szerinti rögzítést, akkor részleges kivehető műfogsort készítünk.

 

3.) Kombinált fogpótlások:

Kombinált fogsorokról abban az esetben beszélhetünk, mikor a paciensnek még vannak maradó fogai, de azokat koronával, esetleg híddal látjuk el, és az így kialakított rögzített fogpótláshoz valamilyen finommechanikai elhorgonyzással rögzítjük a részleges kivehető műfogsort. Ezekben az esetekben mindig fémvázas fogsort készítünk. (Kivétel a teleszkópos.)

-Csúsztatós elhorgonyzásról beszélünk, mikor a pillérfogakon lévő koronák nyúlványának és a protézis alaplemez nyúlványának egymásba csúsztatásával jön létre súrlódási erő elvén alapuló rögzítés.

 Fix pótlással kombinált kivehető fogpótlás -A merevítőrudas vagy stéges elhorgonyzás alkalmazásakor két fogat koronával látunk el, és ezek közé különböző keresztmetszetű profilú rudat készítünk, amelyre egy pontosan illeszkedő lovas kerül. A pozitív és negatív elemek közötti súrlódás esetleg kiegészítő elemmel ( pl.: műanyag betét a Preci-Horix rendszerhez) biztosítja a fogsor stabilitását.

-A nyomógombos, vagy gömbretenciós elhorgonyzáshoz a rugalmas feszülés rögzítő hatásának elvén alapuló szerkezetek sorolhatók. A finom mechanikai rögzítő elemek nagy előnye a kapcsokkal szemben, hogy egyrészt jól leplezhetők, elrejthetők, így esztétikai szempontból igen kedvezőek, másrészt nagyon hatásos rögzítést biztosítanak. Hátrányuk viszont, hogy egyes formák használata a pacienstől bizonyos ügyességet kíván, valamint áruk is több a hagyományos kapcsos elhorgonyzásokénál. 10

-A teleszkópkorona lényege az, hogy a támfogként kiválasztott fogra egy párhuzamos, vagy enyhén kúpos oldalfalú, precíz frézeléssel elkészített koronát cementezünk, és erre csúszik rá a protézisbe beépített , szabályos fog formájúra kialakított esztétikusan leplezett korona. A protézis rögzülését ilyenkor a primer és szekunder korona egymásba illeszkedése és a köztük létrejövő súrlódási hatás ereje biztosítja. 

Ebben az esetben a rágónyomás felvételében a maradó fogak is szerephez juthatnak. Az alaplemezre azért van szükség, hogy a fogakra jutó terhelés nem csak a műfogaknak megfelelő nagyságú felszínen hasson, hanem annál sokkal nagyobb felületen, ennek érdekében, hogy a terhelés a csont által még tolerálható határokon belül maradjon. a részleges protézisnek a rágás és egyéb szájfunkciók közbeni helybentartását ez biztosítja, hogy fogakhoz rögzülnek dentális elhorgonyzással. A fogműre ható terhelés részben a mucosa, részben a fogak közvetítésével terelődik át az állcsontokra (dentomucosalis megtámasztás).

A terhelés elosztásához általában nem szükséges az összes szóba jöhető területet igénybe venni az alaplemez kiterjesztése számára. Megfelelő teherbírású anyag alkalmazásával csökkenthető azoknak a területeknek a nagysága, amelyeket az alaplemez letakar. Ezeket a protéziseket vázasított és redukált alaplemezű protézisnek nevezzük. Előnye, hogy a paciens kevesebb idegen anyagot érez a szájában és a száj öntisztulási képessége is jobb. A teljes alaplemezes fogsorokhoz hasonlóan a részleges műfogsorok is alaplemezből, nyeregből és műfogakból állnak, de ebben az estben az elhorgonyzáshoz nélkülözhetetlen kapcsokkal egészülnek ki.

A horgonyok rögzítik a műfogsort a maradó fogakhoz részüket képezheti a rágófelszíni támaszték, amely a rágónyomást részben a maradó fogakra viszi át, egyben gátolja a fogsor süllyedését. Alsó fémvázas fogsor esetén a maradó fogak mögött elhelyezkedő lingual ív köti össze a protézis különböző részeit. Bizonyos esetekben a maradó fogak mögött a lingual ív felett tovafutó támasztékot is beépítenek, amelyek a fogak orális irányú dőlését akadályozzák meg. A felső részleges fémvázas fogsor nagy előnye a műanyag alaplemezessel szemben, hogy jóval vékonyabb annál, így kevésbé irritálja az arra érzékenyeket.